Iskolánkról
A Brassó Utcai Iskola története

A magyar királyság létrejöttétől kezdve királyi birtok volt ez a terület (egész Pestszentlőrinc), melyet persze később kisebb-nagyobb birtokosok kaptak a királytól hűségükért cserébe. A pusztaság egyhangúságát csak helyenként tarkította egy-egy majorság. A település lényegében a török hódoltság után keletkezett, Pestszentlőrinc újbóli benépesedése pedig a Grassalkovichok alatt történt. Helytörténeti nevezetességei között említik az 1814-es Szentszövetségi császártalálkozót, vagy például azt, hogy itt volt bérlő Mayerffy Xaver Ferenc, akinek nevéből eredeztetik a mai repülőtér, Ferihegy nevét .

A település életében szerencsés esemény volt, hogy a megépült vasútvonal mellé telket vásárolt Eötvös Lóránd, Margó Tivadar, Puskás Tivadar vagy Lónyay Menyhért, Cséry Károly, Herrich Károly és más, neves pesti tudós, polgár. Az első világháború után sok menekült érkezett az elcsatolt területekről, és itt próbált új életet kezdeni. De ugorjunk nagyot az időben, hiszen a környék mai képének kialakulása csak az 1920-as évekre tehető.

Még ez idő tájt is az iparvasúttól déli irányban, Vecsés felé, az Üllői út mindkét oldalán szántóföldek, akácosok terültek el.

Iskolánk környékén kialakuló új "lakótelep" 1920-ban a "Köztisztviselők Kertgazdasági Otthona Pestlőrinc" nevet kapta. Ezt az építkezésre alkalmas területet Szemere István birtokából igényelték a Kertgazdasági Otthon tagjai. 1928-ban kezdték meg az első házak építését. Csinos házakat, villákat építettek, 1930-ban a Kertváros területére villanyvilágítást vezettek, 1931-ben vízvezetéket szereltettek be. 1929. november 6-án megindult a villamosközlekedés a Szarvas csárda tér és a mai Béke tér között, s ez közlekedés szempontjából nagy könnyebbséget jelentett az idetelepülőknek. A Kertváros közepén a 4000 négyszögöles Hargita térből ágaznak el az utcák. Valamennyi utcát egységesen erdélyi földrajzi nevekre kereszteltek, mivel elődeink ügyeltek arra, hogy egy-egy új "lakótelep "egységes koncepciójú utcaneveket kapjon. 1930-ban, a Szent Imre herceg halálának évfordulóján rendezett országos ünnepség alkalmával a "lakótelepet" Szent Imre Kertvárosnak nevezték el.(Forrás: Pestszentlőrinc krónikája, Bp., 1996)

Ekkoriban a kis elemista gyermekeknek vagy a Szemere-telepi, akkori Horthy Miklós (a mai Bajcsy-Zsilinszky u.) úton lévő iskolába kellett gyalog járniuk, (ami több mint egy kilométeres út volt) vagy a Gullner utcai iskolába villamossal. Mindkét közlekedés - különösen télen - nagyon nehéz volt.

Ebben az időben építtetett itt magának családi házat az akkori pesterzsébeti polgári iskola igazgatója, Balassa Sándor. Látván a gyerekek iskolába járásának nehézségeit, elhatározta, utánajár annak, hogy itt iskola létesüljön.

Padányi Andor, az akkori tanfelügyelő, iskolatársa volt, aki megígérte, hogyha a város tud iskola céljára egy családi házat bérelni és a bért fizetni, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy új iskola létesüljön. Az iskola céljaira dr. Wimmert Béla pápai prelátus gondnoksági elnök és dr. Balogh Géza polgármester eszközölte ki a Torockó utcai villa bérletét, amit a község képviselő testülete a költségvetésbe beépített.

Iskolánk jogelődje – a Szemere telepi iskola Szent Imre telepi iskola tagozataként – megnyílt végre 1933. november 5-én az egyik bérelt házban. A Torockó utca 12. sz. alatt négy összevont osztállyal, 32 növendékkel s egy tanítóval, Felkai Istvánné vezetésével működött.(Tanyarendszerű iskola, a főváros tövében, fővárosi tanítással.)

Ez időben a Szemere-telepi iskola igazgatója Kuhár Ernő volt, ki e tagozatot továbbfejlesztette, és a következő tanévben már mint kéttanerős iskola működött az egy tanteremben. (Összevont osztályokkal; az I.-II. o.élén Bodó Emma, a III.-IV.osztály élén Felkai Istvánné; összesen 83 tanulóval!)

Közben a Torockó utcai ház gazdát cserélt, s így iskolai célra a város a Nagyenyed utca 21. számú házat bérelte ki.

1944-ben, a második világháborúban, Budapest bombázásának idején az iskolát katonai célokra lefoglalták. Többen elmenekültek a telepről, s az itt maradt gyerekek- az iskola megalakulásától kezdve itt működő - Felkai Istvánné nevelő lakására jártak. Ott tanultak, míg a telepet a hatóság ki nem ürítette, mivel a frontvonal ezen a területen húzódott.

1945-ben a felszabadulás után az intézmény már önálló iskolaként működött Kalocsay József megbízott igazgató vezetésével, azonban a Nagyenyed utcai épületbe nem tudott visszakerülni, mert az az orosz katonaság konyhája lett. Az igazgató úr 1945. április 16-án kelt jegyzőkönyve is bizonyítja, szinte úgy kellett visszacsalogatni a nebulókat az iskolapadba, s hogy csaléteknek bizony a kilátásba helyezett ebéd mutatkozott.

" A Nagyenyed utcai ablaktalan és megrongált épület teljesen alkalmatlan volt tanítás céljára. Januári hidegben, hóban jártuk Pásztor Farkasnéval az utcákat, elhagyott, de tűrhető állapotban lévő épületet keresve. Erre a célra átmenetileg a Szent Ágota ( ma Iparvasút) utca 10. számú épületét jelentettük be alkalmasnak , melyet a város e célra le is foglalt.

Nagyobb akadályba ütközött a tanulók felkutatása és beiskolázása. A Kertváros akkor még teljesen elhagyott és lakatlan volt a hatósági kiürítés folytán. A nagy hóban emberi lábnyom alig volt látható. Az utcán sem felnőtt, sem gyermek nem mert mutatkozni az oroszoktól való félelem miatt, akik mindenkit elfogtak. Ilyen körülmények között csak az ONCSA - telepen mutatkozott kezdetleges élet, ahol szívesen fogadták a megnyíló iskolába való felhívást. Személyesen kerestük fel a családokat, illetőleg tanulóimat az otthonukban, mert ágyúdörgés mellett, biztató és bátorító szó nélkül az iskolától elszokott gyerekek beiskolázása kevés eredménnyel járt volna. Különösen megörültek a kilátásba helyezett ebédeltetésnek ebben az ínséges időben...Február 12-én megtartatott a tanévnyitó ünnepély. Február 13-án két csoportban megkezdődött a tanulók naponkénti 2 órás foglalkoztatásszerű tanítása"

Mikor ez az épület is szűknek bizonyult, akkor az iskola a Fogaras utca 12-14. szám alatti házba is beköltözött, melyben két tantermet létesítettek, s az új tanévet 1945 szeptemberében már négy alsó tagozatos osztállyal, külön fiú- és külön lánycsoporttal, meg egy 5. osztállyal indították. Végre 1946 őszén sikerült a Nagyenyed utca 21. szám alatti régi épületet visszakapni, (az oroszok 1946 februárjában kiköltöztek onnan).

Ekkor már mind a nyolc évfolyam működött, 402 tanulóval, 13 osztállyal és 16 tanárral. Az igazgató Pásztor Farkasné.

A romos, ajtó- ablak nélküli épületet előadások rendezésének jövedelméből rendbe hozták ugyan, de az épület a tanulók létszámához viszonyítva kicsi volt már, ezért a közelben lévő Hargita téri cserkészotthont igényelték ki (1946. november 6.). Ekkor már két épületben folyt az oktatás. 1946 telén olyan nagy volt a tüzelőhiány, hogy hetente csak egy napot jártak a tanulók iskolába, a többi napokon a tanítók lakására mentek a nebulók, s ott tanultak.

Pásztor Farkasnét betegsége miatt felmentették az igazgatói teendők végzése alól, és Hubai Jenő pár hónapi igazgatása után Szigeti György lett az iskola vezetője 1950 szeptemberétől.

Ebben az időben már a két épület is szűknek bizonyult a tanulók számára, s ezért (mikor a szomszédos Nagyenyed u. 19. sz. ház megürült) a város ezt is kibérelte iskola céljára (1950-ben).

A harmadik helyen való tanítás azonban igen nagy nehézségeket okozott, különösen a felső tagozatban, mivel a tanároknak három épületbe kellett sietniük óráikat megtartani. Bizony rossz állapotban voltak ezek az épületek, ezt támasztja alá az 1950 márciusában kelt jelentés is, mely szerint: "a Károlyi Mihály téri ( Hargita téri) épület tetőzete igen elhanyagolt állapotban van, sok cserép hiányzik, a világítóablakok takaratlanok, a kémények omladozófélben vannak, a tető javítása haladéktalanná vált. Ugyancsak erősen megrongált állapotban van a Nagyenyed utcai épület kéménye is, amelynek meg nem javítása a kémény összeomlását eredményezheti. Ennél az épületnél igen sok kellemetlenségünk van a szomszédokkal, akik nap mint nap panaszra járnak, mert a kerítésnélküli udvarról a tanulók a kertjükbe szaladgálnak át."

Éppen ezért örült az iskola apraja-nagyja, mikor 1953-ban a gyönyörű, modern nyolc tantermes iskolát "birtokba" vehette a Brassó utca 1. szám alatt, éppen húsz évre rá, hogy ezen a helyen kezdte meg először működését az akkor itt létesült iskola. Az épületben 8 tanterem és egy előadó volt, emellett gondnoki lakás, konyha, ebédlő, orvosi és úttörőszoba. Az iskola bővítését már 1954-ben szerették volna elkezdeni, mely szerint a főépülethez egy fedett folyosóval összekapcsolt tornatermet építettek volna, de a terv végül nem valósult meg. 1955-től 1958-ig Szabó Zoltánné volt az iskola igazgatónője.

A történelem sorsfordító eseményei iskolánkban is átformálták az iskolai életet. 1956. október 23-tól január 7-ig szervezett, rendes munkát nem tudtak az iskolában folytatni. A rendkívüli szünet miatt megjelent tantervcsökkentő rendelet szerint a tanítók, tanárok a tanítási anyagot összevonták, s azt így el is végezték. "A készségtárgyak órái (rajz, testnevelés, ének) a rövidített tanév miatt és a korrepetálások idején jórészt elmaradtak" - olvasható a krónikában. 1958-tól 1972-ig Csík Erzsébet vezette az iskolát.

Dánér Károly tanfelügyelő 1967-es jegyzőkönyvében érdekes jellemzés található az iskoláról, s környékéről:

" Lőrinc egyik legszebb része, napos, levegős kertváros. Utcái rendezettek, fásítottak. A takaros, s szép számmal új, csinos családi házak közül impozánsan emelkedik ki a 14 éve épült emeltszintű egy emeletes (...) iskola.

Udvara - diákjai örömére - hatalmas, ablakai nagyok. Folyosói, tantermei világosak, megfelelő méretezésűek, tiszták. A dekoráció mindenhol finom, ízléses.Az iskola udvai oldala

Itt említem meg, hogy modernizálták az iskola fűtését.1967 őszén központi fűtést szereltek fel." Előtte minden teremben külön kályha szolgáltatta a meleget. A napközi épület, amit a főépülethez toldottak - ide került át a konyha is - az 1968/69-es tanévre készült el, s az iskolában lévők megkönnyebbülésére 1968. január 3-ig az udvarról is, meg a pincéből is elköltözött a Szociális Foglalkoztató, amely időnként raktárnak használta az iskolát.

A hetvenes években is tovább folytatódtak a változtatások (1971-ben csapatotthon létrehozása az úttörőcsapat számára), az iskolában végzett társadalmi munkák, melynek eredményeképpen az 1974/75-ös tanévben az LRI segítségével parkosítottak, beton pingpongasztalokat, sakktáblákat építettek az iskolaudvaron. Ekkor már Gurdon József volt az igazgató (1972-80).

60.-as évek1977 júniusában elkészült az aszfaltozott sportpálya, s ebben az évben vették birtokukba az úttörők a "pinceklubot", az új csapatotthont is, ahol az úttörő foglalkozásokat lehetett megtartani.

1980. szeptember 29-én került sor a KRESZ park felavatására, mely szintén az LRI segítségévek készült el a közlekedési tudnivalók életszerű elsajátításához. 1980. november 1-jétől iskolánk igazgatója Kurdi Gyula. Bár ebben a tanévben nyitotta meg kapuit a Kandó Téri Általános Iskola, s így 143 tanulóval, 4 tanárral csökkent a létszám, az épület bővítésére mégis szükség volt, mivel az lett a cél, hogy az iskola átálljon az állandó délelőttös tanításra. Ezért 1981. október 9-re elkészült a 4 tantermes CLASP-rendszerű épület - hétköznapi nevén "a zöld épület". A testnevelés órák még ekkor is csak egy tornaszobában kaptak helyet, s éppen szerencsésen alakult, hogy 1982-ben a kerület egyik textilgyára felajánlást tett a pestszentlőrinci tanácsban nagy tornasátor építésére. A kerület vezetői ezt a felajánlást a mi intézményünknek juttatták. Sajnos anyagi okokra és tervezési nehézségekre hivatkozva a kivitelezés éveken át húzódott. 1983-ban a "nyolcadikos tanulók és az iskola dolgozói szülői segédlettel az alapokat már kiásták" (Jegyzőkönyv), a különböző cégek munkájának összehangolása nehezen ment, vagyis a munkálatok egyáltalán nem olyan ütemben folytak, ahogy azt az iskola "lakói" szerették volna. Végül öt év elteltével, 1986. április 4-től vették használatba a tanulók a "sátort". Az LRI segítségével 1986-ban a tornaterem korszerű öltözővel egészült ki. Ez az objektum éveken keresztül egy KISZ táborban volt a Balaton partján, ahol elöregedés miatt lebontották. Ezt a patronáló LRI néhány kisiparos szülő munkája segítségével, s több szülő anyagi támogatásával felújította, korszerűsítette.

1985-ben iskolánk életében jelentős események történtek: birtokba vehették a napközisek a játszótéri berendezéssel felszerelt "jubileumi parkot", megkezdődött a videolánc kiépítése (mely 1987-ben fejeződik be) a videostúdió létrehozásával. A BTV adásaival 1990-re fővárosi hírnevet, a kilencvenes években pedig országos hírnevet szerzett iskolánk.

1991-ben a tanulócsoportok száma még tovább növekedett, ezért újabb tantermeket kellett kialakítani. A tornaszoba egy részét leválasztották mobil deszkafallal, s így nyertek helyet egy új osztálynak. Ez időben politikai, gazdasági, társadalmi változások kezdődtek szűkebb s tágabb környezetünkben is. Ezek az iskolai életre is hatással voltak. Még működött az úttörőcsapat, de már a cserkészek mozgalma is újjáéledt, megalakult a DSK. Aztán az úttörőcsapat átadta a stafétabotot a Brassós Gyermekek Közösségének, amely a közösségi élet értékeit megtartva szervezte szabadidős programjait a Diákönkormányzat mellett.

Az 1991/92-es tanévben az iskolai alapítvány Egy Nap Gyermekeinkért névvel jött létre. Az iskola 1996. április 1-től önálló költségvetési szervezetté alakult. Szűk esztendők következtek, de a kitartó pályázatírók munkájának köszönhetően csurrant-csöppent a stúdió tárgyi feltételeinek javítására, pályaépítésre, a nyelvoktatás számára is.

1993-ban készült el az ugrógödör, ekkortól működik a büfé, s ennek elkészülésekor alakítják át a hátsó bejárati ajtót.

1997-ben még mindig a helyhiány volt a legnagyobb gond. Hogy felső tagozaton a csoportbontásnak eleget lehessen tenni, új tantermeket kellett létrehozni, az "úttörőszoba" nyelvi teremmé alakult, a testnevelési órák helyhiányán pedig a konditerem létrehozása enyhített.

2001-ben a kerámia szakkör saját kemencét kapott, elkészült a második számítástechnikai terem is teljes berendezéssel, a sátor tornatermet pedig csodálatosan felújították 2002 szeptemberére.

A Brassó Utcai Általános Iskola Jubileumi évkönyve felhasználásával rövid iskolatörténet került a honlapunkra is. 

Az 50. évforduló jeles eseményeire emlékeztetve a tanulóifjúság és nevelőközösség harangot helyezett el iskolánk falán, hogy minden kondulásával hirdesse szétszóródott diákjainknak a brassós szellemiséget. 

Iskolánk belső udvara is megújult: 2004 őszén a megkopott aszfalt helyett már tetszetős küllemű, díszes térkőborítás fogadta tanulóinkat. A Főkert Vállalattól ajándékba kapott műkő virágládák évelő virágokkal teszik szebbé, igényesebbé az udvar képét. A belső játszótér korszerűsítésével biztonságosabbá is vált tanulóink játszóhelye.

A kémia-fizikai előadó tanuló- és bemutató-kísérletek utáni szellőztetését már megoldottuk: szülői felajánlásból elkészült kétszárnyas, szélesre nyitható ablakok biztosítják a nélkülözhetetlen levegőcserét.

Örömmel vettük az iskola melletti, közlekedésbiztonsági szempontból is jelentős, parkoló kialakítását.

2005-ben – 25 éves eredményes igazgatói tevékenység után – Kurdi Gyula igazgató úr nyugdíjba vonult.

Utódja Tasnádi András, aki 1979 óta dolgozik az iskolában és korábban 13 évig igazgatóhelyettes volt. 15 éves igazgatói tevékenység után, 2020 augusztusában nyugdíjba vonult. 

2020. augusztusától Ködmen Attila vette át az intézmény vezetését.

 

2005 után a nevelő-oktató munka színvonalának további emelése érdekében jelentős fejlesztés indult el a tárgyi feltételek javítása érdekében.

Szülői összefogás, önkormányzati támogatás és a pályázati lehetőségek kihasználása eredményeként megvalósult fejlesztéseink:

  • dísztér burkolása (2005)
  • járdák készítése (2007, 2015)
  • az udvar parkosítása (folyamatos)
  • szökőkút (2007)
  • játszótér kialakítása (2005-2015)
  • Bogdan Korž: A levél születése c. szobrának felállítása (2006)
  • Interaktív tábla program (2005-től) (17 tanteremben van, a többiben pedig fixen telepített projektor és vetítővászon segíti a tanulást.)
  • Honlapunk átalakítása az igényeknek megfelelően (2017-től)
  • Kosárlabda pálya létrehozása az udvaron (2009)
  • Műfüves focipálya építése az udvaron (2013)
  • Strandröplabda pálya létrehozása (2015)
  • Új számítógépekkel felszerelt terem kialakítása a 15. teremben (2016)
  • A tantermi bútorzat teljes cseréje – ergonómiai székek (2006-tól folyamatosan)
  • A tornaterem parkettázása (2014)
  • Új tantermek kialakítása irodákból és a gondnoki lakásból – 20. 21. terem (2010, 2015)
  • Az emeleti 1. terem Ughy Jenő tanár úrról történő elnevezése (2010)
  • Energetikai felújítás (2015)
  • „Becsület könyvtár” az udvaron (2016)
  • Takeball asztal felállítása (2017)
  • Főépület lépcső burkolatának felújítása (2017)
  • Ebédlőnél lévő mosdók felújítása (2018)
  • Udvari csúszda felújítása (2018)
  • Új ebédlő, tálalókonyha kialakítása (2018)
  • Internetes Wifi hálózat kiépítése (Eduroam)  (2020)
  • Tornaterem öltöző felújítása (2020)
  • Kazán csere (2021)

 

 

Iskolánk fenntartója 2017-ben a Külső-Pesti Tankerületi Központ.

Dolgozóink munkáltatója – a konyhásokat kivéve, akik a GESZ-hez tartoznak – a Tankerület.

Tantestületünk a nyugdíjba vonuló kollégák távozása miatt folyamatosan változik.

Arra törekszünk, hogy a tanulói és szülői igényeknek megfelelően, a kerület harmadik legnagyobb gyermeklétszámú iskolájában színvonalas nevelő-oktató tevékenység folyjon.

„Kinőttük” az iskolát, ezért kormányzati forrásból tanterembővítésre kerül sor.

2021 februárjában elkezdődött iskolánk bővítése, melynek eredményeképpen négy új tanteremmel gazdagodik iskolánk.